ahec tanulmÁnyok

AHEC tagok által írt cikkek, tanulmányok, kutatások.

A Magyar Fogorvosképzés És A Fogorvosok Helyzete Napjainkban

Az alábbi összefoglaló igyekszik képet adni a hazai fogorvosképzésről és a fogorvosok jelenlegi helyzetéről, mely az általánosságokon kívül saját, személyes szakmai tapasztalataimat is magában foglalja, melyet az elmúlt 25 év alatt egyetemi oktatóként és magánfogorvosként gyűjtöttem.

Történelmi háttér

1938 ban, a II. Világháború előtt hazánkban 2093 fő fogorvos volt. Az akkori népességi arányoknak megfelelően 4300 lakosra jutott egy fogorvos. Az akkori  fogorvosok 40%-a Budapesten a többi vidéken dolgozott. A II. Világháború végére a fogorvosok létszáma a felére csökkent. Akkoriban a fogorvosi diploma megszerzését az általános orvosi diploma megszerzését követő 3 év szakmai gyakorlat teljesítéséhez kötötték, minek bonyolultsága a fogorvosi létszám stagnálását eredményezte. Tovább rontotta a helyzetet, hogy ezidőtájt, a fogorvoshiány enyhítése érdekében a Kormány 12. 170/ 1948-as rendelete értelmében  120 fogtechnikus un. vizsgázott fogász képesítést kapott.


A WHO adatai alapján ideális esetben 1200 beteg jut egy fogorvosra.
A probléma enyhítésére 1950-ben történt hathatós intézkedés, amikor először Budapesten megkezdődött a fogorvosképzés (évfolyamonként 70 fős létszámmal).
1960-68 között a létszám 180-ra történő emelése vált szükségessé, mely 1961/1962 tanévre elérte a 203 főt. A vidéki városok és falvak akkori ellátatlansága olyan méreteket öltött, hogy az akkori EÜ Minisztérium  adminisztratív intézkedésekkel próbált ezen javítani, jórészt sikertelenül.
A fogorvosképzés "decentralizálására" ezután került sor. Szegeden 1960-ban, Pécsett 1973-ban és Debrecenben 1977-ben indult meg a fogorvosképzés 15-30 fős létszámmal.
Az elmúlt 10 év átlagában, országos viszonylatban a végzős fogorvosok létszáma csak kb. 130 fő volt.
Jelenleg 2880 fogorvos tevékenykedik Magyarországon, mely az ideális ellátottságnak jóval alatta marad.

A jelen

A környező országokból ideáramló munkavállalókra nem számíthatunk, tekintve, hogy egy részük ugyanolyan elöregedő humánerőforrás-struktúrával rendelkezik, másik részük (EU országok) a jelenlegi kereseti viszonyokat figyelembe véve a magyarországi fizetések öt-tízszeresét keresik meg saját országukban. Az Unióba lépésünk ténye, és az, hogy az EU a magyar fogorvosi diplomát egyenrangúnak ismeri el, feltehetően tovább rontja a magyarországi fogorvosi ellátottságot (Kivándorlás EU-s országokba lényegesen nagyobb fizetésért).
A diploma megszerzése utáni elhelyezkedési migráció is jellemzően fővárosi irányultságú. A végzettek nagy százaléka a végzést követően megpróbál budapesti, vagy nyugat-magyarországi munkahelyet keresni magának, ami az ő számukra lényegesen jobb megélhetést biztosít majd.

Fog-turizmus

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Magyarországon olyannyira virágzó Fog-turizmust, mely a nyugati országokból érkező betegek ellátására specializálódott a külföldi árak töredékéért. Ez az ellátás jelenleg  jórészt a nyugati határszélen illetve Budapesten folyik, a közlekedés  által befolyásolt könnyű elérhetőség miatt ( budapesti repülőtér , Ausztria, Svájc, Olaszország közelsége a nyugati határunkhoz). A 2005. év végén átadásra kerülő  autópálya talán Szeged számára is majd hasonló lehetőségeket biztosít. Ennek keretében túlnyomórészt a középkorúak és az idősebb korosztály érkezik hozzánk, akinek már komolyabb fogászati kezelésekre van szükségük, de akadnak fiatalabbak is, sőt sok esetben egész kezelendő család érkezik.
A slágerkezelések az implantátumok beültetése, a többszörös korona és híd, valamint a héjkerámia és a fogfehérítés. Gyakori még a teljes protézisre szoruló és az amalgám töméseit egyszerre kicseréltető beteg is.A folyamat a következő: a jelentkezőkkel általában sok részletre kiterjedő e-mailezést vagy telefonos tájékoztatást folytatnak, hiszen számos kérdés merül fel mind a kezeléssel, mind az ellátással kapcsolatban. Ha lehet, előre kérnek egy panorámaröntgent a pácienstől, így előre megismerhetőek a kezelésre váró problémák. A külföldi páciens pl. vasárnap este megérkezik, másnap reggel kezdetét is veszi a kezelés. A betegnek egy hetet - maximum 10 napot - kell eltöltenie hazánkban, az implantátumok esetén szükség van a kezelés befejezéséhez még egy látogatásra, fél évvel később. A betegnél lezajló tényleges kezelések időtartama összességében nem vesz igénybe többet 10 óránál. A többi idő megmarad egyéb, kellemesebb tevékenységekre. Ha belegondolunk, a fogorvosválasztás bizalmi kérdés is,  átrepülve Európán, egy teljesen idegen országban rábízni egy egészségügyi ellátást  egy vadidegenre nem is lehet olyan egyszerű - bármennyire vonzó is az alacsony ár. A szimpátia megalapozása elengedhetetlen, mégpedig megfelelő tájékoztatással, választási lehetőségek felkínálásával és elegendő időt hagyva a betegnek ezek végiggondolására. A külföldi pácienst néha meg kell nyugtatni, hogy a magyar orvosok is ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak, ugyanolyan modern eljárásokat alkalmaznak, mint nyugati kollégáik. Csak éppen harmad- vagy akár negyedáron. Érkeznek hozzánk nemcsak brit és ír, de spanyol, holland, skandináv betegek is, sőt van, aki Kanadából vagy az USA-ból jön, és inkább átszeli az óceánt a magyarországi ellátás érdekében. Gazdasági szakemberek szerint még érdemes belevágni a jelenleg virágzó üzletbe, hiszen az árak kiegyenlítődése az elkövetkező 10 évben még nem várható. Hosszú idő múlva persze várható az, hogy az itthoni ellátások "hozzádrágulnak" a nyugat-európai országokban nyújtott fogászati kezelések árszintjéhez. De addig még nagyon sok angol, brit, svájci és amerikai ül bele a magyar fogorvosok székébe.

Alacsony állami fizetések mellett jól fizető magánpraxis

A szakma legnagyobb diszharmóniája az állami és a magán szektorban dolgozók jövedelmének rendkívüli különbségében rejlik. Mint láthattuk, nagy szükség van a fogorvosi iskolában, egyetemeken oktató, dolgozó, magasan képzett, nyelveket beszélő, tudományos tevékenységet végző és azokat megfelelő szinten  publikáló szakemberekre. De hogyan vannak ezek hazánkban megfizetve ??!!
Magas szintű, vezető beosztású,  állami alkalmazásban lévő fogorvosok az adók levonása után havi kb. 150 000 Ft-ért (750USD) végeznek nemzetközi színvonalú munkát Nem szükséges részletezni, miért van szüksége a fogorvosok 90%-ának a főmunka időt követően un. másodállásban magán-fogorvosi gyakorlatot folytatni. A havi fizetés a jelenlegi magyar árak mellett nem elégséges egy orvos minimális életfeltételeinek kielégítésére sem.Azt is fontos megjegyezni, hogy a hazai és külföldi kongresszusokon való részvételt a Szegedi Tudomány Egyetem például  évi 50 000 forinttal (250USD) tudja támogatni. Ez az összeg általában a kongresszusokon való regisztrációs díj felére sem elegendő, nem beszélve az utazás és szállás költségeiről. Tehát egyértelmű, hogy még a szakmai követelményekből fakadó anyagi igényeket is a magánrendelésből származó jövedelemből lehet csak finanszírozni. Az időbeosztás a fentiek alapján pedig a következő: Kezdés reggel 7-kor az Egyetemi Klinikán, oktatás, betegellátás, kutatás stb, teljes munkaidőben. Ezután este 8-9 ig privát betegek ellátása a saját rendelőben, és ha még olyan szerencsések vagyunk, hogy az un. fog-turizmus is érint bennünket és külföldi betegeink vannak, akkor a privát betegellátás kiterjed a hét vége napjaira is, azután minden kezdődik hétfőn elölről.

A fenti helyzet következményeként az elmúlt években a kizárólag privát praxisban dolgozók száma jelentősen megnövekedett, az állami szektorban dolgozók száma,  különösen ország keleti területein jelentős csökkenést mutat a nyugat-,magyarországi és budapesti ellátottság pedig túltelítetté vált. A szakemberek kiáramlása az Európai Unió egyes országaiba a jobb keresetek reményében jelentősen megnőtt, ami veszélyezteti az országon belüli magasan qualifikált szakembergárda utánpótlását.
Azok számára, akik a fenti körülmények ellenére a magyarországi oktató, kutató, betegellátó  munkát választják, a jövőben a nyugati/amerikai fogturizmus kiaknázása marad megoldásként, mely a többletmunka dacára anyagi egyensúlyt teremtve kárpótolja majd az itthon maradt szakembereket.

Nagy Katalin D.D.S.; Ph.D.
Tanszékvezető
Szájsebészeti Tanszék
Szegedi Tudomány Egyetem
Fogorvostudományi Kar


Vissza az AHEC Tanulmányok Főoldalra


 


Amerikai Magyar Felsővezetők Köre

Linkeljen AHEC-hez | AHEC tagság | Kapcsolat

Managed by ActiveMedia - Kereső Marketing Pillangószív